Boldog Kolping Adolf 1813. december 8-n egy psztor fiaknt a Kln melletti Kerpenben szletett, ott jrt elemi iskolba s a cipsz mestersget is ott tanulta. Ez a hivats nem elgtette ki. Pap akart lenni. 1837-tl Klnben a Marcellinus Gimnziumba jrt. Mncheni, bonni s klni egyetemi tanulmnyait kveten 1845. prilis 13-n szenteltk papp a klni Minorita templomban.
Kplnknt 1845. s 1849. kztt Wuppertal-Elberfeldben ismerte meg a munksok szocilis nyomorsgt. Felbtorodva egy tanr, Johann Gregor Breuer pldjn, aki legnyegyesletet alaptott, Kolping Adolf azt az letfeladatot tzte ki maga el, hogy a szocilis szksget szenved fiatal iparosok s munksok gyt felkarolja, s az Egyhzban otthont adjon nekik. Szkesegyhzi kplnknt alaptotta Klnben 1849. mjus 6-n a Klni Legnyegyletet, ami a mai Nemzetkzi Kolping Szvetsg kiindulpontja lett. Kolping Adolf 1865. december 4-n halt meg. Srjt, amely abban a Minorita templomban tallhat, ahol 1862-tl templomigazgat volt, mr rviddel halla utn tiszteltk. II. Jnos Pl ppa 1991. oktber 27-n avatta boldogg.
|