Megtekintett�k a szent erekly�t �s fogadalmi k�poln�t

Katolikusok zar�ndoklata Ludbregbe

R�bavid�k | 2011. szeptember 27.

Ludbregben szeptember 4-�n, vas�rnap d�lel�tt �nnepi szentmis�vel z�rult az az �nneps�gsorozat, amely arra eml�kezett, hogy hatsz�z �ve t�rt�nt a ludbregi eucharisztikus csoda. Ludbreg K�rmend testv�rv�rosa. K�ld�tts�ge, �nekkara t�bbsz�r j�rt v�rosunkban, s a Kolping Csal�d is elzar�ndokolt Ludbregbe.

A v�ros t�rt�net�vel kapcsolatban megtudjuk, hogy 1334-b�l sz�rmaz� els� �r�sos feljegyz�s szerint Ludbregben Szenth�roms�gr�l nevezett templom �ll. A ma is m�k�d� pl�b�niatemplomot 1410-ben �p�tett�k egy �si r�mai bazilika alapjaira.
Egy �vvel k�s�bb t�rt�nt az eucharisztikus csoda: a Batthy�ny-csal�d palot�j�ban l�v� Szent Kereszt-k�poln�ban egy pap a szentmise bemutat�sa k�zben k�telkedett az �tv�ltoztat�sban. Mintegy v�laszk�nt k�telyeire, szeme l�tt�ra v�r folyt ki a kez�ben tartott kehelyb�l. A szent erekly�t ijedt�ben egy k�m�ves seg�ts�g�vel elrejtette, de hal�la el�tt felfedte a titkot �s a rejtekhelyet. A h�vek tisztelettel vett�k k�r�l az erekly�t. A J�zus szent v�r�nek tulajdon�tott csod�kat feljegyezt�k az �gynevezett „Liber miraculorumba”, a Csod�k K�nyv�be.
Szech J�nos magyar nemes juttatta el az erekly�t �s a le�rt tan�s�gt�teleket a p�p�hoz. X. Le� p�pa 1513-ban bull�t tett k�zz�, amely elismeri az ereklye hiteless�g�t �s enged�lyezi J�zus szent v�re im�d�s�t. 1721-ben Strattmann Eleon�ra gr�fn�, II. Batthy�ny �d�m feles�ge �rt�kes dr�gak�vekkel d�sz�tett arany ereklyetart�t aj�nd�kozott a templomnak (k�p�nk�n). A szent v�rt ma is ebben tartj�k. B�cs�j�t minden �vben szeptember els� vas�rnapj�n, a  „szent vas�rnapon” �s az azt megel�z� „szent szombaton” �nneplik meg a h�vek, akik eg�sz Horv�torsz�gb�l �rkeznek Ludbregbe.
A b�cs� m�g egy m�sik esem�nyre is eml�keztet. A XVIII. sz�zadban pestis puszt�tott a t�rs�gben. 1739-ben a horv�t parlament fogadalmat tett, hogy ha Isten megsz�nteti a j�rv�nyt, akkor Ludbregben Krisztus jeruzs�lemi s�rj�r�l nevezett templomot �p�tenek. A pestis ugyan megsz�nt, de a fogadalom teljes�t�s�re csak 1994-ben �p�lt fel a kegyhely b�cs�k�poln�ja. Az akkori z�gr�bi b�boros �rsek, Franjo Kuharic d�nt�se alapj�n a k�poln�t Krisztus k�nszenved�s�nek, hal�l�nak �s felt�mad�s�nak szentelt�k.
Zar�ndoklatunk sor�n mi is megtekinthett�k a szent erekly�t, f�lkerest�k a fogadalmi k�poln�t �s mindezt megtudhattuk a kegyhely pl�b�nos�t�l, Josip Durkan-t�l, valamint a magyar nyelv� ismertet�b�l is, amelyet szint�n � k�sz�tett. Ennek befejez� sorai k�v�nkoznak a mostani �nnephez: „J�zus szent relikvi�ja mindannyiunk sz�m�ra �lland� figyelmeztet�s, hogy er�s�dj�nk hit�nkben. Ne feledj�k a Szent�r�s szavait, miszerint nem veszend� ez�st�n vagy aranyon szabadultunk meg, hanem Krisztus dr�ga v�re �r�n. Legyen �ldott Krisztus szent v�re mind�r�kk�!”       
dr. Gy�rki L�szl�
p�pai prel�tus

Gyalogos zar�ndoklat Pinkakertesre

M�ria kegytemplom�ba mentek

Pinkamindszentrõl m�r nagyon j�l l�tszik az ausztriai Pinkakertes templom�nak tornya, K�rmendtõl viszont 22 kilom�ter a t�vols�g. A burgenlandi kegyhely felkeres�s�re j�lius 15-�n, szombaton csaknem negyven k�rmendi zar�ndok v�llalkozott. Sokan az utat visszafel� is gyalog tett�k meg.

A v�rosunkt�l 22 km t�vols�gra levõ burgenlandi Pinkakertesen tal�lhat� Maria Weinberg kegyhelye, ami kedvelt zar�ndokhelye magyaroknak, osztr�koknak �s horv�toknak egyar�nt. A templomot 1155-ben Szent L�szl� magyar kir�ly alap�totta. A szent�ly�ben tal�lhat� a sz�p k�sõ g�tikus kegyszobor, mellette Szent Istv�n �s Szent L�szl� szobra �ll. Az elsõ zar�ndokok a 15. sz�zadban �rkeztek ide.
A r�sztvevõ kolpingosok p�ntek este szentmis�vel k�sz�ltek �tjukra, majd m�snap reggel im�ds�g ut�n 7 �rakor a Kolping h�z mellõl indultak el. A legfiatalabb zar�ndok a 10 �ves K�rnics Borb�la, a legidõsebb az 50 �ves L�szl� Imre S�ndor volt, mindketten gyalog tett�k meg az utat visszafel� is. A menet �l�n keresztet, magyar nemzeti z�szl�t �s a Kolping csal�d z�szlaj�t vitt�k, t�bben is csatlakoztak a menethez. 12 �ra ut�n �rkeztek a kegytemplomhoz, ahol az �jmis�s Mikol�s Attila szentgotth�rdi k�pl�n koncelebr�lta a szentmis�t a k�rmendi Kolping csal�d pr�zes�vel, dr. Gy�rki L�szl� p�pai prel�tus, kanonokkal �s Cs�sz�r Istv�n k�pl�nnal.
D�lut�n h�romkor indultak hazafel�, �s a csoport 38 tagja k�z�l 26 K�rmendre is gyalog j�tt vissza. Este 8 �ra elõtt �rtek a templomhoz, ahol a Kolping h�zban finom, nagy szak�rtelemmel elk�sz�tett guly�s v�rta õket. A zar�ndoklatnak voltak ugodi, csehimindszenti, gyõri, berhidai, p�tf�rdõi �s v�rpalotai r�sztvevõi is. Az �t lelki befejez�s�t a vas�rnap d�lelõtti szentmise jelentette.
A zar�ndoklatot K�rnics J�lia szervezte, akinek ez volt a harmadik pinkakertesi zar�ndoklata, elõsz�r ker�kp�rral, majd aut�val j�rt ott. Amikor lapunknak nyilatkozott, �pp a Kõszegrõl indul� mariazelli, ugyancsak gyalogos zar�ndoklatra k�sz�lt, amit szint�n t�bbedszer tesz meg.

Csihar Tam�s                                                                                                                              2006 j�lius

Felb�r �s K�rmend kapcsolata

A K�rmendi Kolping Csal�d az idei zar�ndoklatot a Szlov�ki�bn l�võ Felb�rra tervezte m�jus 21-�n. A Csall�k�zben l�võ Felb�r tiszta magyar k�zs�g. �nnepi szentmise volt, amelyen a felb�ri pl�b�nos dr. Karaffa J�nos mondta a szentbesz�det. Megjelent a szentmis�n Felb�r polg�rmestere �s az iskola igazgat� helyettese. Szentmise ut�n ker�lt sor az iskola megtekint�s�re, amely Boldog Batthy�ny-Strattmann L�szl� nev�t vette fel. Ezut�n a kult�rh�zban fogadta a polg�rmester a k�rmendi vend�geket. A polg�rmester k�sz�ntõje ut�n dr. Gy�rki L�szl� a Kolping Csal�d lelki vezetõje felolvasta Bebes Istv�n polg�rmester level�t, amelyben k�zli sz�nd�k�t, hogy szeretne a felb�ri k�z�ss�ggel kapcsolatot l�tes�teni, mint olyan hellyel, ahol Batthy�ny L�szl� �lt �s õrzik eml�k�t. Dr. Gy�rki L�szl� a lev�lhez hozz� fûzte, hogy szeretettel h�vjuk a felb�ri h�veket a Batthy�ny �vben az okt�beri rendezv�nyekre.

Mi k�ze a k�zs�gnek a Szeg�nyek Orvos�hoz? Batthy�ny L�szl�t szomor� eml�kek fûzt�k Felb�rhoz. �desapja gr�f Batthy�ny J�zsef 1878-ban elhagyta csal�dj�t, �tt�rt az evang�likus vall�sra �s feles�g�l vette Kornis Ant�nia gr�fnõt. 1882-ben megvette a felb�ri kast�lyt �s a birtokot �s ide k�lt�z�tt.
Elhagyott feles�ge Batthy�ny Ludovika betegs�g�ben �s b�nat�ban 1882-ben 39 �ves kor�ban meghalt. Az �rv�n maradt nyolc gyermeket a cs�k�nyi Zsigmond nagyapa vitte el Cs�k�nyba, ahol a gyermekek nagyon j�l �rezt�k magukat. Az apa, aki ekkor m�r Felb�ron �lt Kornis Ant�ni�val, gyermekeit k�vetelve pert ind�tott ap�sa ellen. Batthy�ny Zsigmond elvesztette a pert, s az apa a gyermekek rim�nkod�sa ellen�re nyolc gyermek�t azonnal Felb�rra vitte a mostoh�hoz. �gy ker�lt L�szl� is Felb�rra �s itt t�lt�tte az iskolai sz�neteket kb. 1890-ig.

Batthy�ny J�zsef �s Kornis Ant�nia h�zass�g�r�l keveset tudunk. J�zsef visszat�rt a katolikus egyh�zba, feles�ge k�sõbb szint�n katolikus lett. Batthy�ny J�zsef 1897-ben gyomorr�kban halt meg. Kornis Ant�nia magas kort �rt meg �s 1917-ben k�lt�z�tt el az �lõk sor�b�l. Mint a felb�ri templom kegyura nagyon sokat tett a templom�rt. Õ hozatta a sz�p tiroli olt�rt �s k�sz�ttette a sz�nes ablakokat.

A felb�ri h�vek dr. Karaffa J�nos pl�b�nos kezdem�nyez�s�re eml�kt�bl�t helyeztek el a templom fal�n a k�vetkezõ sz�veggel: Dr. Batthy�ny-Strattmann L�szl� hercegnek 1870-

1931 a Szeg�nyek Orvos�nak eml�k�re szenteli a kereszt�nys�g jubileuma 2000-ik �s a magyars�g millenniumi �v�ben a Felb�ri Egyh�zk�zs�g.
2003. okt�ber 28-�n a felb�ri alapiskola felvette Batthy�ny-Strattmann L�szl� nev�t.
A boldogg� avat�s m�sodik �vfordul�j�n pedig a k�rny�k papjaival bemutatott szentmis�n helyezte el dr. M�rfi Gyula �rsek Batthy�ny Boldog L�szl� erekly�j�t.

A k�rmendi zar�ndokok sok �lm�nnyel gazdagodva indultak tov�bb, hogy megl�togass�k Pozsony nevezetess�geit, majd ut�na K�pcs�nyt, ahol a Szeg�nyek Orvosa 50 esztendõt t�lt�tt. Megtekintett�k kast�ly�t, a templomot, valamint 1902-ben �p�tett mag�nk�rh�z�t, amely ma is mûk�dõ k�rh�z.

Dr. Gy�rki L�szl�

A felt�mad�si menet K�rmenden

A kettõs �llampolg�rs�gr�l sz�l� tavalyi n�pszavaz�s ut�n sz� szerint �j kezdem�nyez�s indult �tj�ra: h�sv�t vas�rnap felt�mad�si menet kezdõd�tt a nemzet lelki meg�jul�sa �rdek�ben Zam�rdiban. A p�nk�sd vas�rnap Cs�ksomly�n befejezõdõ zar�ndok�t �prilis 9-�n v�rosunkat is �rintette.

A december 5-i n�pszavaz�s eredm�nye arra ind�totta a zam�rdi r�mai katolikus egyh�zk�zs�g n�h�ny k�pviselõj�t �s az ottani polg�ri k�r tagjait, hogy egy K�rp�t-medence m�retû felt�mad�si menetet szervezzenek. A j�võben szeretn�k majd ezt �vrõl �vre megism�telni. Az id�n az �nnepi menet h�sv�t vas�rnap indult a Balatont�l, hogy azt�n �tven nap m�lva, k�r�lbel�l 2000 km-es �t megt�tele ut�n a cs�ksomly�i p�nk�sdi fõb�cs�ra �rkezzen majd meg. Ott e „nemzeti erõfesz�t�st” a ferences aty�k aj�nlan�k fel Istennek, b�zva kegyelmi v�lasz�ban. A menet c�lja, hogy az �t sor�n hat�rainkon k�v�l �s bel�l, minden�tt hirdesse n�p�nknek a felt�madott Krisztussal val� sz�vets�g�t, �s a nemzeti felt�mad�s tiszta v�gy�t. A zar�ndoklat �thalad minden k�rp�t-medencei ut�d�llamon, s z�mmel a magyarok lakta telep�l�sek a st�ci�i.
K�rmendre �prilis 9-�n, szombaton d�lut�n n�gy �rakor �rkeztek Csesztregrõl a menet r�sztvevõi. Ezut�n a menet jelv�ny�t bevitt�k a Szent Erzs�bet pl�b�niatemplomba. Innen m�snap a reggeli 07.30-as szentmise ut�n ker�kp�ros zar�ndoklattal szerett�k volna J�kra vinni a felt�mad�s jelv�ny�t, de az esõ miatt g�pkocsival sz�ll�tott�k tov�bb a Kolping Csal�d tagjai J�kra, ahonnan azt�n Szombathelyre indultak a zar�ndokok.

Csihar Tam�s                          

K�rmendi H�rad�                                                                   2005. m�jus 01

Egy�tt farsangolt a K�rmendi Kolping Csal�d

A K�rmendi Kolping csal�d a helyi m�vel�d�si h�zban b�lozott. A helyieken k�v�l Zalegerszegr�l is �rkeztek vend�gek, �s a rendezv�nyt megtisztelte jelenl�t�vel dr. Gy�rki L�szl� p�pai prel�tus �s Cs�sz�r Istv�n k�pl�n is. T�bb mint sz�z�tvenen gy�ltek �ssze a fiatalok k�r�ben is egyre n�pszer�bb farsangi b�lra. Nagy Lajos, a helyi Kolping Csal�d vezet�je lemondta, hogy �vr�l �vre nagyobb az �rdekl�d�s a rendezv�ny ir�nt.

T�le tudtuk meg, hogy a k�rmendi Kolping h�z m�r elk�sz�lt, de m�g kisebb munk�k elv�gz�se sz�ks�ges ahhoz, hogy teljes eg�sz�ben haszn�lni tudj�k. A j�v�ben ak�r ott is megtarthatj�k ezt a rendezv�nyt, de ragaszkodni szeretn�nek hagyom�nyokhoz, hiszen az egykori katolikus leg�nyegylet is ebben az �p�letben b�lozott.
A tizenkettedik alkalommal megrendezett Kolping b�lon ez�ttal is m�sort adott a B�ri Balogh �d�m T�ncegy�ttes, �j koreogr�fi�t mutattak be. A fell�p�s ut�n a klub vezet�se felk�sz�nt�tte a 35 �ves Pro Urbe d�jjal kit�ntetett egy�ttest, majd ezt k�vet�en a kolpingos fiatalok sz�nvonalas kabar�m�sorral �s vid�m �nekekkel j�rultak hozz� az est siker�hez.
Nagy Lajos elmondta, hogy a b�l bev�tel�t a Kolping Csal�d eg�sz �ves programjainak a t�mogat�s�ra ford�tj�k. Terveik k�z�tt a hagyom�nyos programjaik mellett zar�ndokutak is szerepelnek, �s augusztusban h�romnapos k�rzeti ifj�s�gi napokat rendeznek K�rmenden.

sife
R�bavid�k      2004. febru�r 20.