Megtekintették a szent ereklyét és fogadalmi kápolnát

Katolikusok zarándoklata Ludbregbe

Rábavidék | 2011. szeptember 27.

Ludbregben szeptember 4-én, vasárnap délelőtt ünnepi szentmisével zárult az az ünnepségsorozat, amely arra emlékezett, hogy hatszáz éve történt a ludbregi eucharisztikus csoda. Ludbreg Körmend testvérvárosa. Küldöttsége, énekkara többször járt városunkban, s a Kolping Család is elzarándokolt Ludbregbe.

A város történetével kapcsolatban megtudjuk, hogy 1334-ből származó első írásos feljegyzés szerint Ludbregben Szentháromságról nevezett templom áll. A ma is működő plébániatemplomot 1410-ben építették egy ősi római bazilika alapjaira.
Egy évvel később történt az eucharisztikus csoda: a Batthyány-család palotájában lévő Szent Kereszt-kápolnában egy pap a szentmise bemutatása közben kételkedett az átváltoztatásban. Mintegy válaszként kételyeire, szeme láttára vér folyt ki a kezében tartott kehelyből. A szent ereklyét ijedtében egy kőműves segítségével elrejtette, de halála előtt felfedte a titkot és a rejtekhelyet. A hívek tisztelettel vették körül az ereklyét. A Jézus szent vérének tulajdonított csodákat feljegyezték az úgynevezett „Liber miraculorumba”, a Csodák Könyvébe.
Szech János magyar nemes juttatta el az ereklyét és a leírt tanúságtételeket a pápához. X. Leó pápa 1513-ban bullát tett közzé, amely elismeri az ereklye hitelességét és engedélyezi Jézus szent vére imádását. 1721-ben Strattmann Eleonóra grófnő, II. Batthyány Ádám felesége értékes drágakövekkel díszített arany ereklyetartót ajándékozott a templomnak (képünkön). A szent vért ma is ebben tartják. Búcsúját minden évben szeptember első vasárnapján, a  „szent vasárnapon” és az azt megelőző „szent szombaton” ünneplik meg a hívek, akik egész Horvátországból érkeznek Ludbregbe.
A búcsú még egy másik eseményre is emlékeztet. A XVIII. században pestis pusztított a térségben. 1739-ben a horvát parlament fogadalmat tett, hogy ha Isten megszünteti a járványt, akkor Ludbregben Krisztus jeruzsálemi sírjáról nevezett templomot építenek. A pestis ugyan megszűnt, de a fogadalom teljesítésére csak 1994-ben épült fel a kegyhely búcsúkápolnája. Az akkori zágrábi bíboros érsek, Franjo Kuharic döntése alapján a kápolnát Krisztus kínszenvedésének, halálának és feltámadásának szentelték.
Zarándoklatunk során mi is megtekinthettük a szent ereklyét, fölkerestük a fogadalmi kápolnát és mindezt megtudhattuk a kegyhely plébánosától, Josip Durkan-tól, valamint a magyar nyelvű ismertetőből is, amelyet szintén ő készített. Ennek befejező sorai kívánkoznak a mostani ünnephez: „Jézus szent relikviája mindannyiunk számára állandó figyelmeztetés, hogy erősödjünk hitünkben. Ne feledjük a Szentírás szavait, miszerint nem veszendő ezüstön vagy aranyon szabadultunk meg, hanem Krisztus drága vére árán. Legyen áldott Krisztus szent vére mindörökké!”       
dr. Gyürki László
pápai prelátus

Gyalogos zarándoklat Pinkakertesre

Mária kegytemplomába mentek

Pinkamindszentrõl már nagyon jól látszik az ausztriai Pinkakertes templomának tornya, Körmendtõl viszont 22 kilométer a távolság. A burgenlandi kegyhely felkeresésére július 15-én, szombaton csaknem negyven körmendi zarándok vállalkozott. Sokan az utat visszafelé is gyalog tették meg.

A városunktól 22 km távolságra levõ burgenlandi Pinkakertesen található Maria Weinberg kegyhelye, ami kedvelt zarándokhelye magyaroknak, osztrákoknak és horvátoknak egyaránt. A templomot 1155-ben Szent László magyar király alapította. A szentélyében található a szép késõ gótikus kegyszobor, mellette Szent István és Szent László szobra áll. Az elsõ zarándokok a 15. században érkeztek ide.
A résztvevõ kolpingosok péntek este szentmisével készültek útjukra, majd másnap reggel imádság után 7 órakor a Kolping ház mellõl indultak el. A legfiatalabb zarándok a 10 éves Kárnics Borbála, a legidõsebb az 50 éves László Imre Sándor volt, mindketten gyalog tették meg az utat visszafelé is. A menet élén keresztet, magyar nemzeti zászlót és a Kolping család zászlaját vitték, többen is csatlakoztak a menethez. 12 óra után érkeztek a kegytemplomhoz, ahol az újmisés Mikolás Attila szentgotthárdi káplán koncelebrálta a szentmisét a körmendi Kolping család prézesével, dr. Gyürki László pápai prelátus, kanonokkal és Császár István káplánnal.
Délután háromkor indultak hazafelé, és a csoport 38 tagja közül 26 Körmendre is gyalog jött vissza. Este 8 óra elõtt értek a templomhoz, ahol a Kolping házban finom, nagy szakértelemmel elkészített gulyás várta õket. A zarándoklatnak voltak ugodi, csehimindszenti, gyõri, berhidai, pétfürdõi és várpalotai résztvevõi is. Az út lelki befejezését a vasárnap délelõtti szentmise jelentette.
A zarándoklatot Kárnics Júlia szervezte, akinek ez volt a harmadik pinkakertesi zarándoklata, elõször kerékpárral, majd autóval járt ott. Amikor lapunknak nyilatkozott, épp a Kõszegrõl induló mariazelli, ugyancsak gyalogos zarándoklatra készült, amit szintén többedszer tesz meg.

Csihar Tamás                                                                                                                              2006 július

Felbár és Körmend kapcsolata

A Körmendi Kolping Család az idei zarándoklatot a Szlovákiábn lévõ Felbárra tervezte május 21-én. A Csallóközben lévõ Felbár tiszta magyar község. Ünnepi szentmise volt, amelyen a felbári plébános dr. Karaffa János mondta a szentbeszédet. Megjelent a szentmisén Felbár polgármestere és az iskola igazgató helyettese. Szentmise után került sor az iskola megtekintésére, amely Boldog Batthyány-Strattmann László nevét vette fel. Ezután a kultúrházban fogadta a polgármester a körmendi vendégeket. A polgármester köszöntõje után dr. Gyürki László a Kolping Család lelki vezetõje felolvasta Bebes István polgármester levelét, amelyben közli szándékát, hogy szeretne a felbári közösséggel kapcsolatot létesíteni, mint olyan hellyel, ahol Batthyány László élt és õrzik emlékét. Dr. Gyürki László a levélhez hozzá fûzte, hogy szeretettel hívjuk a felbári híveket a Batthyány évben az októberi rendezvényekre.

Mi köze a községnek a Szegények Orvosához? Batthyány Lászlót szomorú emlékek fûzték Felbárhoz. Édesapja gróf Batthyány József 1878-ban elhagyta családját, áttért az evangélikus vallásra és feleségül vette Kornis Antónia grófnõt. 1882-ben megvette a felbári kastélyt és a birtokot és ide költözött.
Elhagyott felesége Batthyány Ludovika betegségében és bánatában 1882-ben 39 éves korában meghalt. Az árván maradt nyolc gyermeket a csákányi Zsigmond nagyapa vitte el Csákányba, ahol a gyermekek nagyon jól érezték magukat. Az apa, aki ekkor már Felbáron élt Kornis Antóniával, gyermekeit követelve pert indított apósa ellen. Batthyány Zsigmond elvesztette a pert, s az apa a gyermekek rimánkodása ellenére nyolc gyermekét azonnal Felbárra vitte a mostohához. Így került László is Felbárra és itt töltötte az iskolai szüneteket kb. 1890-ig.

Batthyány József és Kornis Antónia házasságáról keveset tudunk. József visszatért a katolikus egyházba, felesége késõbb szintén katolikus lett. Batthyány József 1897-ben gyomorrákban halt meg. Kornis Antónia magas kort ért meg és 1917-ben költözött el az élõk sorából. Mint a felbári templom kegyura nagyon sokat tett a templomért. Õ hozatta a szép tiroli oltárt és készíttette a színes ablakokat.

A felbári hívek dr. Karaffa János plébános kezdeményezésére emléktáblát helyeztek el a templom falán a következõ szöveggel: Dr. Batthyány-Strattmann László hercegnek 1870-

1931 a Szegények Orvosának emlékére szenteli a kereszténység jubileuma 2000-ik és a magyarság millenniumi évében a Felbári Egyházközség.
2003. október 28-án a felbári alapiskola felvette Batthyány-Strattmann László nevét.
A boldoggá avatás második évfordulóján pedig a környék papjaival bemutatott szentmisén helyezte el dr. Márfi Gyula érsek Batthyány Boldog László ereklyéjét.

A körmendi zarándokok sok élménnyel gazdagodva indultak tovább, hogy meglátogassák Pozsony nevezetességeit, majd utána Köpcsényt, ahol a Szegények Orvosa 50 esztendõt töltött. Megtekintették kastélyát, a templomot, valamint 1902-ben épített magánkórházát, amely ma is mûködõ kórház.

Dr. Gyürki László

A feltámadási menet Körmenden

A kettõs állampolgárságról szóló tavalyi népszavazás után szó szerint új kezdeményezés indult útjára: húsvét vasárnap feltámadási menet kezdõdött a nemzet lelki megújulása érdekében Zamárdiban. A pünkösd vasárnap Csíksomlyón befejezõdõ zarándokút április 9-én városunkat is érintette.

A december 5-i népszavazás eredménye arra indította a zamárdi római katolikus egyházközség néhány képviselõjét és az ottani polgári kör tagjait, hogy egy Kárpát-medence méretû feltámadási menetet szervezzenek. A jövõben szeretnék majd ezt évrõl évre megismételni. Az idén az ünnepi menet húsvét vasárnap indult a Balatontól, hogy aztán ötven nap múlva, körülbelül 2000 km-es út megtétele után a csíksomlyói pünkösdi fõbúcsúra érkezzen majd meg. Ott e „nemzeti erõfeszítést” a ferences atyák ajánlanák fel Istennek, bízva kegyelmi válaszában. A menet célja, hogy az út során határainkon kívül és belül, mindenütt hirdesse népünknek a feltámadott Krisztussal való szövetségét, és a nemzeti feltámadás tiszta vágyát. A zarándoklat áthalad minden kárpát-medencei utódállamon, s zömmel a magyarok lakta települések a stációi.
Körmendre április 9-én, szombaton délután négy órakor érkeztek Csesztregrõl a menet résztvevõi. Ezután a menet jelvényét bevitték a Szent Erzsébet plébániatemplomba. Innen másnap a reggeli 07.30-as szentmise után kerékpáros zarándoklattal szerették volna Jákra vinni a feltámadás jelvényét, de az esõ miatt gépkocsival szállították tovább a Kolping Család tagjai Jákra, ahonnan aztán Szombathelyre indultak a zarándokok.

Csihar Tamás                          

Körmendi Híradó                                                                   2005. május 01

Együtt farsangolt a Körmendi Kolping Család

A Körmendi Kolping család a helyi művelődési házban bálozott. A helyieken kívül Zalegerszegről is érkeztek vendégek, és a rendezvényt megtisztelte jelenlétével dr. Gyürki László pápai prelátus és Császár István káplán is. Több mint százötvenen gyűltek össze a fiatalok körében is egyre népszerűbb farsangi bálra. Nagy Lajos, a helyi Kolping Család vezetője lemondta, hogy évről évre nagyobb az érdeklődés a rendezvény iránt.

Tőle tudtuk meg, hogy a körmendi Kolping ház már elkészült, de még kisebb munkák elvégzése szükséges ahhoz, hogy teljes egészében használni tudják. A jövőben akár ott is megtarthatják ezt a rendezvényt, de ragaszkodni szeretnének hagyományokhoz, hiszen az egykori katolikus legényegylet is ebben az épületben bálozott.
A tizenkettedik alkalommal megrendezett Kolping bálon ezúttal is műsort adott a Béri Balogh Ádám Táncegyüttes, új koreográfiát mutattak be. A fellépés után a klub vezetése felköszöntötte a 35 éves Pro Urbe díjjal kitűntetett együttest, majd ezt követően a kolpingos fiatalok színvonalas kabaréműsorral és vidám énekekkel járultak hozzá az est sikeréhez.
Nagy Lajos elmondta, hogy a bál bevételét a Kolping Család egész éves programjainak a támogatására fordítják. Terveik között a hagyományos programjaik mellett zarándokutak is szerepelnek, és augusztusban háromnapos körzeti ifjúsági napokat rendeznek Körmenden.

sife
Rábavidék      2004. február 20.