Sajnálatos módon Kiss László prézes atya az indulást megelőző napon megbetegedett, így a tavalyihoz hasonlóan ez évben is lelki vezető nélkül voltunk kénytelenek útra kelni, közel ötven fő részvételével. Első állomásunk Gödöllőre vezetett, ahol a város egyik legkiemelkedőbb főura, a 18. században élt Grassalkovich Antal által építtetett kastélyt tekintettük meg. A számos illusztris történelmi személy székhelyéül, illetve rezidenciájaként is szolgáló épületegyüttes szemrevételezése után a szintén Gödöllőhöz tartozó Máriabesnyő barokk építésű bazilikájába tértünk be egy rövid látogatás és idegenvezetés erejéig. Ezt követően ismét felkerekedtünk, és a legfőképpen zsinagógájáról ismert Mádot céloztuk meg, hogy az ugyancsak 18. századi és barokk stílusban épült templomot belülről is megcsodáljuk. A zarándoklat első napjának utolsó programpontjaként borkóstolással egybekötött vacsorán vettünk részt a Bodrogkeresztúr és Tokaj határán fekvő Ászok Borházban, ahol vendéglátóink „az aszúféleségek egyik-másikából” szolgáltak fel egy-egy pohárkával.

Másnap a reggeli után az egykor önálló községként is létező, ma Sátoraljaújhely részét képező Széphalomra buszoztunk, hogy leghíresebb szülöttének, Kazinczy Ferencnek emlékműve és mauzóleuma mellett az idén tíz éves A Magyar Nyelv Múzeumát is bebarangoljuk. Ezt követően tovább folytattuk zarándokutunkat Sátoraljaújhelyen, ahol betértünk a büntetés-végrehajtás átfogó történeti és szakmai fejlődését bemutató Börtönmúzeumba. Elhagyván a szlovák határ menti várost a szabadságharcok egyik fontos színtere, Sárospatak felé vettük az irányt, ahol először a 2007-ben basilica minor rangot kapott egykori vártemplomot kerestük fel. Később – fakultatív jelleggel – városnézés indult, melynek során megtekintettük a magyar nemzeti örökség részét képező, és az ötszáz forintos bankjegy hátoldalán lévő Rákóczy-várat, valamint a Sárospataki Református Kollégium Gyűjtemény nagykönyvtárát, amely több százezres állománnyal büszkélkedhet. A kultúrafogyasztást estére ismét a gasztronómia és a bor váltotta, így a második napot szintén pincelátogatással és borvacsorával zártuk, melynek során az erdőbényei Illés pince néhány kiválóságát kóstolhattuk meg. A szállásra visszatérvén még meglátogattuk a tokaji Szerencsi édességboltot is, hogy a méltán híres és népszerű szerencsi csokoládé termékeiből ki-ki saját fogyasztásra vagy épp vásárfia gyanánt vásárolhasson.

A zarándoklat zárónapján a reggelit követően szentmisén vettünk részt a tokaji Jézus Szíve templomban, amit a helyi plébános két lengyel atyával koncelebrálva mutatott be. A hazaindulás előtt még egy közel egyórás sétahajózáson is részt vettünk, amely során a Bodrogra és a Tiszára egyaránt kihajóztunk. A hosszú útra való tekintettel ebéd után nem sokkal felkerekedtünk és késő estére friss élményekkel és vidám lélekkel tértünk haza Körmendre.

Szöveg: Simonits Ádám sajtófelelős
Fotó: Bedőcs Gyula