20 �ves a K�rmendi Kolping-csal�d

2011. december 10-�n, szombaton �nnepelte Kolping-csal�dunk megalakul�s�nak huszadik �vfordul�j�t. A jubileumi napon sz�nes programok v�rt�k a megh�vottakat �s �rdekl�d�ket, melyek r�v�n betekint�st nyerhettek az egyes�let k�t �vtizedes munk�ss�g�ba. A k�zel hetven jelenl�v� k�z�tt – a k�rmendi kolpingosok mellett – sz�p sz�mmal k�pviselt�k magukat a szombathelyi, a zalaegerszegi, valamint a lenti Kolping-k�z�ss�gek is.

1991. december 1-j�n – a K�rmendi Katolikus Leg�nyegylet jogut�djak�nt – 29 alap�t� taggal, Vas megy�ben els�k�nt alakult meg a K�rmendi Kolping Csal�d, azzal a c�llal, hogy a mozgalom atyj�nak, Adolf Kolpingnak m�v�t az ezredfordul�n is megval�s�tsa, �rt�keit meg�rizze, hagyom�nyait tov�bb�r�k�tse. Az egyes�let tagjai mind vall�sukat gyakorl� csal�dok: f�rfiak, n�k �s fiatalok. K�t �vtized alatt Kolping-csal�dunk komoly t�rsadalmi szerepv�llal�sra tett szert: ki�ll�t�sok, el�ad�sok, j�t�konys�gi c�l� programjaink mellett farsangi b�lokat, zar�ndoklatokat-kir�ndul�sokat, ifj�s�gi napokat, adventi koszor�k�t�st is szervez�nk, melyek ir�nt �vr�l �vre nagyobb az �rdekl�d�s. Emellett m�g sz�mos egy�b program is sz�nes�ti tev�kenys�gi palett�nkat, melyekkel az emberek �s a t�rsadalom jav�t t�reksz�nk szolg�lni.

A jubileumi Kolping-napon visszatekintett�nk az elm�lt h�sz �vre, s kifel�, m�s Kolping-csal�dok sz�m�ra is reprezent�ltuk tev�kenys�g�nket. Az �nnep szentmis�vel vette kezdet�t, melyet Dr. Gy�rki L�szl� p�pai prel�tus, egyes�let�nk tiszteletbeli pr�zese, N�meth Zolt�n k�rmendi pl�b�nos, jelenlegi pr�zes, valamint Kiss Gy�rgy k�pl�natya celebr�ltak, s amelynek sor�n elhelyezt�k – a szombathelyi Kolping-csal�ddal egyetemben – a megeml�kez�s szalagjait a z�szl�nkon.Az istentiszteletet k�vet�en a K�z�ss�gi H�zba vonult az �nnepl�k n�pes t�bora, ahol Nagy Lajos eln�k, valamint Szab� Ferenc alpolg�rmester �r k�sz�nt�tte az egybegy�lteket. Ezut�n megtekintett�k az elm�lt h�sz �v legfontosabb esem�nyeit �sszefoglal� vet�tett k�pes prezent�ci�t K�rnics Ferencn� komment�rjaival, melyet Nagy N�ra k�sz�tett. A nosztalgia ut�n az als� szintet vett�k birtokba egy h�romfog�sos eb�d erej�ig, majd ezt k�vet�en Dr. Gy�rki L�szl� prel�tus �r el�ad�s�t hallgathatta meg a nagy�rdem�. A refer�tum ut�n ki�ll�t�s ny�lt a K�z�ss�gi H�z fels� szintj�nek kisterm�ben „Kolping-�let K�rmenden” c�mmel, amelyen a leg�nyegylet �s a jelen kor relikvi�i l�that�k. A jubileumi Kolping-nap a k�rmendi kolpingos fiatalok adventi zen�s-verses m�sor�val z�rult.

Simonits �d�m

Dr. Gy�rki L�szl� tb. pr�zes�nk szentbesz�de az �nnepi Kolping-szentmis�n.

Szentbesz�d a k�rmendi Kolping �nnepen

(2011. dec. 10.)

Meghat�dva gondolok arra a 20 �v el�tti decemberi vas�rnapra, amikor a rendszerv�lt�s ut�n, szinte az els�k k�z�tt 1991. december 1-j�n alakult �jj� a K�rmendi Katolikus Leg�nyegylet ut�djak�nt most m�r, mint Kolping Csal�d. A Szombathelyi Egyh�zmegy�ben els�k�nt, az orsz�gos sorrendben 32. a K�rmendi Kolping Csal�d. Ennek 20 �ve.

V�rosunk el�dei ugyanis nagyon kor�n felismert�k Kolping Adolf eszm�inek id�szer�s�g�t �s m�r 1895-ben megalak�tott�k a Katolikus Leg�nyegyletet.

A Kolping Csal�d „napl�j�t” forgatva �rdemes f�lid�zni, milyen sz�nes is egy katolikus vil�gi k�z�ss�g �lete �s munk�lkod�sa K�rmend v�ros�ban. Hogyan tal�lnak egym�sra a tagok, mi�rt �rzik j�l magukat az �sszej�veteleken, mi�rt vonzza zar�ndoklatuk, vagy kir�ndul�suk a k�v�l �ll�kat is, hogy szinte �vr�l-�vre �r�mmel csatlakoznak hozz�juk.

A Kolping Csal�dban foly� �letr�l lehetne sz�lni csak r�vid mondatokban:

Az �sszetart� er� a tagok sz�m�ra a rendszeres havi �sszej�vetel. Szent�r�solvas�s, besz�lget�sek, �r�mteli tal�lkoz�s. Sok sz�p �nnepe volt 20 �v alatt a Kolping Csal�dnak.

Testv�rv�rosi kapcsolatok sz�lettek Kolping csal�dokkal, f�k�nt a Schl�chtern-i Kolping Csal�ddal. T�bbsz�r j�rtunk n�luk, �k m�g t�bbsz�r voltak a mi vend�geink.

K�pviseltette mag�t a K�rmendi Kolping Csal�d az ifj�s�gi vil�gtal�lkoz�kon: P�rizsban, R�m�ban, Toront�ban, K�lnben �s az id�n Madridban.

Igyekezt�nk tal�lkozni a szomsz�d Kolping Csal�dokkal zar�ndoklatok �s kir�ndul�sok sor�n �vr�l, �vre. Kultur�lis �let folyt a Kolping Csal�dban: ki�ll�t�sokat szervezt�nk, el�ad�sok hangzottak el. Meg kell eml�teni a karitat�v tev�kenys�get �s nem utols� sorban a vid�m �s n�v�s Kolping b�lokat.

Ezekr�l k�pekkel illusztr�lt el�ad�sban hallunk majd b�vebben a szentmise ut�ni �sszej�vetelen.

H�laad� �nnepi szentmis�nken �s megeml�kez�s�nk�n Adolf Kolping id�szer�s�g�r�l, jelenr�l �s j�v�r�l sz�ljunk.

Boldog Adof Kolping az "Advent embere": 1813. Szepl�telen Fogantat�s �nnep�n, december 8-�n sz�letett, �s 1865. december 4-�n halt meg K�lnben. Boldogg� avat�sa �ta – 1991. okt�ber 27-�n – ezen a napon �nnepli �t az egyh�z.

K�t vil�gn�zetr�l kell sz�lni:

Adolf Kolping kort�rsa volt Karl Marxnak, s�t, egym�s k�zel�ben �ltek.

Marx az oszt�lyharc ideol�gi�j�t hirdette, ebben l�tta a munk�ss�g felemelked�s�t. Adolf Kolping e helyett kereszt�ny szoci�lis mozgalmat hirdetett �s szervezett. A lecs�szott iparosok �s a sz�rny� munk�snegyedekben k�borl� munk�s fiatalok ezreit mentette meg az elz�ll�st�l. Szervezetei, munk�sotthonai eg�sz Eur�p�ban �ld�st jelentettek.

Amikor a Marx nev�vel f�mjelzett szocialista k�s�rlet kudarca kider�lt, t�bbek k�z�tt Marx szobrai is led�ltek szerte K�z�p- �s Kelet- Eur�p�ban. Kolping k�pe pedig akkor emeltetett magasra a Szent P�ter-bazilika homlokzat�n boldogg� avat�sakor 1991. okt�ber 27-�n.

A Szentatya a boldogg� avat�si besz�d�ben feltette a k�rd�st: Mi k�vetkezhet a vil�got nyomor�s�gba d�nt� kommunizmus �sszeoml�sa ut�n? A p�pa szerint a helyes ir�nyt, a politikai �s t�rsadalmi felel�ss�gv�llal�s ir�ny�t Adof Kolping adta meg az elk�telezett kereszt�nyek sz�m�ra.

Mi tekinthet� a kolpingi eszm�ny legfontosabb elem�nek?

M�g Marx a proletari�tust c�lozta meg, Kolping a polg�ri k�z�pr�teget v�lasztotta. A Koping �ltal alap�tott katolikus leg�nyegyletek n�gyes jelszava �gy sz�lt:

El�sz�r: l�gy kiv�l� a szakm�dban, hiszen erk�lcsileg j�t csak f�ggetlen ember tud tenni. Ez anyagi f�ggetlens�get is jelent, aminek pedig legfontosabb garanci�ja a szakmai kiv�l�s�g �s a tisztess�g!

M�sodszor: legyen p�ldamutat� a csal�di �leted. Legyen szent a h�zass�g. �lj csal�dod�rt, gyermekeid�rt. L�gy felel�s sz�l�. A j�v� nemzed�ke a te kezedben van, felelsz �rte. A sz�tzil�lt csal�dokat l�tva, ma tal�n ez a legfontosabb �zenete Adof Kolpingnak.

Harmadszor: l�gy felel�s �llampolg�r. Isten egy k�z�ss�gbe helyezett, amely�rt szint�n felel�s vagy. K�teless�ged t�r�dni ezzel. Nem engedheted meg, hogy ennek ir�ny�t�sa n�lk�led t�rt�njen �s rossz ir�nyba menjen. Benedek p�pa egy �nnepi �l�s r�sztvev�ihez int�zett besz�d�ben hangs�lyozta: k�l�n�sen fontos, hogy a kereszt�ny csal�dok ism�t f�szerepl�kk� v�ljanak a t�rsadalomban.

Negyedszer: l�gy elk�telezett a hitben. Term�szetesen ez utols�n alapszik az els� h�rom.

Ugyanakkor meg lehet �llap�tani, hogy jelenlegi nyomor�s�gunk oka, hogy az emberek t�bbs�ge h�tat ford�tott a t�zparancsolatnak �s a kereszt�nys�gnek. Ma is helyt�ll�k Kolping eszm�i. K�l�n�sk�ppen �ll�thatjuk, hogy a kommunizmus nem tudott volna teret nyerni, ha a kereszt�nyek k�vetkezetesek a kereszt�ny �letben.

Sajnos azt is l�tjuk, hogy a rombol�s tov�bb folytat�dik. Akik ma csal�d- �s �letellenes tendenci�kat er�s�tenek, k�nny�tik a k�b�t�szer, a b�n�z�s terjed�s�t, azok saj�t nemzet�nk j�v�je ellen tesznek. Figyelmen k�v�l hagyj�k az els� h�rom parancsolatot, amelyek Istenre vonatkoznak, de sz�kl�t�k�r� ostob�k, ha nem fogj�k f�l, hogy a t�bbi h�t az eg�szs�ges, �letk�pes t�rsadalom alapelveit fogalmazza meg. Ezek n�lk�l nem lehet egy t�rsadalmat fel�p�teni.

Meg kell k�rdezn�nk milyen �llapotban van ma Magyarorsz�gon a polg�ri k�z�poszt�ly, amelynek meger�s�t�s��rt Adolf Kolping f�radozott �s Marx elveivel szemben ezt t�zte ki c�lul? Meg�llap�thatjuk, hogy a mi k�z�pr�teg�nkb�l azok v�szelt�k �t a kommunista �vtizedeket, akik nem a p�rtk�nyvnek, hanem szaktud�suknak �s szorgalmuknak k�sz�nhett�k az egzisztenci�jukat. Az ilyet lehet k�pzett polg�rnak nevezni, aki att�l polg�r, hogy m�velt, k�pzett �s saj�t maga ir�ny�tja j�v�j�t. Kolping eszm�nye szerint az tartozik a k�z�pr�teghez, aki nem gazdag ugyan, de nem is kiszolg�ltatott, mert nemcsak arra k�pes, hogy megteremtse a saj�t egzisztenci�j�t, hanem arra is marad nemcsak anyagi, de lelki energi�ja, hogy a k�zj��rt tegyen valamit. Sajnos, ez a k�z�pr�teg van ma legnagyobb vesz�lyben.

F�lmer�l a k�rd�s, hogyan l�tjuk a j�v�t?

Oswald Spengler 1917-ben, a Nyugat alkonya c�m� m�v�ben kimutatta, hogy az emberi civiliz�ci�k emelked�s ut�n eljutnak a zenitre, amelyet azt�n hanyatl�s k�vet. Ma a hanyatl�s elt�veszthetetlen jeleit l�tjuk Eur�p�ban. Az �vezredek �ta itt �l� n�pek biol�giai ereje megt�rt, abszol�t sz�muk cs�kken, a t�bbiekhez viszony�tott ar�nyuk romlik. A t�rsadalmi termel� potenci�l fenntart�sa c�lj�b�l �rkezett bev�ndorl�k ker�lnek helyett�k domin�ns helyzetbe. Ez a kult�ra v�ltoz�s�t, jeles�l az iszl�m el�ret�r�s�t is jelenti. Ki kell mondanunk: kereszt�ny Eur�pa m�r nem l�tezik, a kereszt�nys�g itt kisebbs�gbe ker�lt. Nemcsak a kommunizmus irt� hadj�rata miatt, hanem a gyakorlati materializmus "sikeress�ge" k�vetkezt�ben is. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt hajlan�nk arra, hogy s�t�ten l�ssuk a j�v�t. Kolping azonban, akinek idej�ben ugyancsak visszaszor�tott volt a kereszt�nys�g, azt mondta: Nem rossz kiindul�si helyzet ez! Az egyh�z es�lyei �ltal�ban olyankor voltak j�k, amikor anyagilag szeg�ny, politikailag elnyomott helyzetben volt. Mivel pedig hissz�k, hogy az emberis�g t�rt�nelme Isten kez�ben van, azt is hissz�k, hogy megfordulhat ez a roml� tendencia.

Eur�pa �jra evangeliz�ci�ra szorul. Adolf Kolping p�ld�ja seg�thet minket ennek megval�s�t�s�ban. Szentaty�nk november 26-�n fogadta az Egyes�lt �llamok p�sp�ki konferenci�j�nak h�sz f�p�sztor�t, s az �j evangeliz�ci� t�m�j�r�l is sz�lt hozz�juk. Kiemelte, hogy dr�mai t�rsadalmi �s vall�si �talakul�sok s�rg�ss� teszik az �j evangeliz�ci�t. Aggaszt� �sszeoml�s tapasztalhat� a t�rsadalmi �let intellektu�lis, kultur�lis �s erk�lcsi alapjai szintj�n. A sz�lesk�r� t�rsadalmi v�ltoz�sok k�vetkezt�ben n�vekszik a helykeres�s, a bizonytalans�g, k�l�n�sen a fiatalok k�r�ben. Els�sorban �k szoruln�nak r� az �jra evang�liz�ci�ra, mint Kolping idej�ben. Az evangeliz�ci� nem egyszer� feladat; �nmagunk �jra evangeliz�l�s�val kell kezdeni. Az igazi v�lasz csak az lehet, ha kritikus �s folyamatos �nvizsg�latot tartunk, illetve, ha megt�r�nk Krisztus igazs�ga f�ny�ben. Csak a bels� meg�jul�s tesz alkalmass� benn�nket arra, hogy v�laszt tudjunk adni korunk spiritu�lis ig�nyeire.

Az „�dvent embere” Adolf Kolping pr�f�tai l�lek volt. J�v�be l�tott, hossz� id�re adott �tmutat�st. Mai megeml�kez�s�nkben is l�ttuk ezt. Bizony�tja, hogy az Egyh�z a boldogok k�z� iktatta. Nyugodtan r�hagyatkozhatunk tan�t�s�ra. J�rjunk azon az �ton, amit m�sf�l �vsz�zaddal el�bb megmutatott. J�rhat� �t, biztosan c�lhoz vezet. K�rj�k a mi Kolping Csal�dunk sz�m�ra is k�zbenj�r�s�t.