Hírek : Gyalogos zarándoklat Kertesre 2011 |
Gyalogos zarándoklat Kertesre 2011
Nagy L. 2011.08.18. 23:47
90 fővel, gyalogos zarándoklaton jártunk az ausztriai Pinkakertesen.
GYALOGOS ZARÁNDOKLAT PINKAKERTESRE /AUSZTRIA/
2011.AUGUSZTUS 13
A körmendi Szt. Erzsébet templom előtt találkoztunk reggel 7 órakor. Németh Zoltán prézes áldásos szavaival indultunk el, zarándokkereszttel, magyar és Kolping zászlóval kb. 60 fővel. Magyarnádalján egy családi Mária emlékhelynél megálltunk rövid imádságra, majd Vasalja irányába gyalogoltunk tovább. A helyi egyházközség képviselői szerény reggelivel, frissítő italokkal vártak bennünket. Itt csatlakoztak hozzánk a vasaljai zarándokok. Rövid pihenő után indultunk Pinkamindszentre. A falu határába érve megszólaltak a harangok, így köszöntöttek és frissítő itallal kínáltak bennünket. Itt is csatlakoztak hozzánk gyalogos és kerékpáros zarándokok. Ezután az ausztriai Moschendorf helységen keresztül, gyönyörű tájakon, szőlőhegyeken közelítettük meg Maria-Weinberg templomát. 12 órakor értünk oda, kb. 90-en.
Autós kísérőnk terített asztallal várt bennünket. Szendvicset, süteményt, kávét, hideg italt fogyaszthattunk a 20 km-es gyaloglás után.
Közben odaértek az autós zarándokok Körmendről és a falvakból is.
Császár István helynök úr - aki velünk gyalogolt - mutatta be az ünnepi szentmisét, dr. Gyürki László nyugalmazott prézes és Németh Zoltán plébános atya közreműködésével.
A templom megtelt a Mária tisztelő magyar zarándokokkal, akik nagy áhítattal énekelték az ismert Mária énekeket. Mise végén a magyar himnusz és a Boldogasszony anyánk… kezdetű régi magyar katolikus himnusz zengett a templomban, hirdetve, hogy vannak még jó katolikus keresztények, akik imádkoznak Máriához családjainkért és magyar hazánkért.
Ebben a lelkileg emelkedett állapotban indultunk hazafelé a kereszttel, zászlókkal, Mária énekeket énekelve, rózsafüzér imádsággal és baráti beszélgetésekkel. Mintha gyorsabban fogytak volna a kilométerek a visszaúton. Mintha letettünk volna valamit a terheinkből Máriánál.
Közben a Plébánia udvarán már készülődtek a fogadásunkra, jóféle pörköltet főztek, asztalt terítettek és közösen fogyasztottuk el a „zarándok”vacsorát. Jólesett asztalhoz ülni, beszélgetni azokkal az emberekkel, akikkel együtt jártuk meg ezt a 40 km-t.
Testileg talán fáradtan, de lelkileg feltöltődve szép élményekkel váltunk el egymástól.
Kárnics Ferencné
|