Zarándokút Tihanytól Csíksomlyóig

„Szent Atyám, tartsd meg őket a nevedben, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi.” Jn 17.11.

A mozgalmat a 2004. december 5-i népszavazás után hozták létre szervezők. Kezdeményezésünk azért jött létre 2005-ben a rossz emlékű 2004. dec. 5-i népszavazást követően, hogy hirdesse elfásult, csalódott honfitársainknak a Feltámadott Krisztussal fennálló szövetségünket, és nemzeti újjászületésünk szükségességét. A kettőt egységbe fogva és egyszerre.                                            

Tavaly végre kedvező változás történt Magyarországon: nemzetünk már nemcsak a szellem szintjén egységes, hanem a személyek tekintetében közjogilag is! A Jóisten szemében a teremtés velejárója, hogy népek és nemzetek szabadon és egységben létezzenek, ez lehet végre kézzelfogható valóság számunkra is. Nyilván sok magyar ember hite kellett ennek létre jöttéhez, és mivel kezdeményezésünk 2005 óta minden évben megvalósult, bizonyára a Feltámadási menet sok ezer résztvevője is a maga módján hozzájárult a történelmi változáshoz.                                                      

Első pillanatra úgy tűnhet fel, a Feltámadási menet teljesítette küldetését. De még nem így van! Ha siker koronázza a jó ügyet, akkor úgy illő, hogy hálát adjunk érte Istennek! Ezért az idei Feltámadási menet a hálaadás jegyében halad végig a kárpát-medencei magyarság területein. Továbbá: éppen az előbb említett kedvező változás miatt is mondhatjuk, a hálaadás kinyilvánítása mellett merjünk bátran még további segítségkéréseket az Úristen elé tárni!   

Az idei Feltámadási menet tehát megújul: a benne résztvevő települések közösségei, ahogy haladnak az ágak Csíksomlyó felé, saját kérésükkel folyamatosan bővíthetik a Jóistennek szánt kérések csokrát. Végül aztán mindegyik egyszerre kerül Csíksomlyón az oltárhoz, így adva át Megváltónknak! Nem egy, az elindítók által megfogalmazott igei mottó impulzusa halad át nemzetünkön, hanem a nemzet adja össze segítségkéréseit, s juttatja el Csíksomlyóra!                   

Így aztán Őhozzá kerülhet oly sok gondunkra vonatkozó kérés a megszabadulás módjával, reményével: például az abortuszé a gyermekáldás örömteli elfogadásával; az alkoholizmusé a (teremtésbe illő) munkalehetőségek kiszélesedésével; a válásoké a házassági szövetségvállalásával és a nagycsaládok létrejöttével; a fiataljaink életét lealacsonyító szórakozási tartalmaké a helyi közösségi élet felvirágzásával; az áligényeké és a kizsákmányolásé a hitélet erősödésével meg a szenvedők felé fordulással; a kisebbségi sorsúak erőszakolt asszimilációja az anyanyelvük használatának, identitásunk erősítésének lelki és intézményi eszközökkel történő kiteljesedésével valamint a kárpát-medencei népek közötti megbékélés kifejlődésével; és lehetne sorolni bőven tovább orvosolandó bajaink sorát! Biztosak vagyunk benne, hogy egy-egy közösség olyan szándékot küld Csíksomlyóra, amelyért a hétköznapok során hit és cselekvés egységében tenni is akar! Így aztán a Feltámadási menet szárnyas keresztjére felkötött szalag sem puszta szimbólum lesz, hanem hitének és tenni akarásának jele!                               

Hogyan zajlik a Feltámadási menet? Az ágaiban kb. 3000 km-es nemzeti zarándoklat (protestáns testvéreink azt értsék ezalatt, hogy keresztyén magyar stafétaszerű összefogás) húsvéttól pünkösdig tartóan, a Balatontól Csíksomlyóig áthalad minden kárpát-medencei utódállamon. Ezt a távolságot a résztvevő közösségek körülbelül 30-50 km-es szakaszokat vállalva adják össze. A Feltámadási menet egyik ága Zamárdiból délnyugati irányba indul el, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán s Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyében lép be Erdélybe, s halad Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugatra halad Burgenland felé, és Sopronnál keletre fordulva Felvidéket, Észak-Magyarországot, Kárpátalját köti össze Erdéllyel, Csíksomlyóval. A Feltámadási menet tavaly egy középső ágat is „hajtott”, mely az ország közepét öleli föl és Szatmáron át jut be Erdélybe. Idén a déli, alsó ágból egy új hajtást is megpróbálunk életre kelteni, hogy az Alföld közepe és Bánát is be legyen vonva.                                                   

A Feltámadási menet jelvénye – az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt – úgy van fából kifaragva, hogy mindkét útvonalé a teljes jelképet mutassa. Ez a motívum egyaránt elfogadható megoldás a katolikus és protestáns testvérek számára, Árpád-kori eredetében benne rejlik keresztény/keresztyén egységünk eszméje. Benne rejlik húsvét (kereszt), pünkösd (szárny) szimbolikája is. A kezdet egységét úgy fejezzük ki, hogy nagypénteken a tihanyi kálvária feszületénél még egy a feltámadási jelvény, majd délután 3 órakor válik ott ketté, s hozzuk át egyik felét Zamárdiba. A jelvényre a résztvevő közösségek egy szalagot köthetnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják a csíksomlyói oltárhoz szánt közösségi kérésüket.                                          

A Feltámadási menet pünkösdkor úgy ér véget, hogy a csíkiak, kalotaszegiek, és reményünk szerint idén a temesváriak felviszik a feltámadási jelvényeket a Kis-Somlyó nyergében zajló ünnepi nagymisére. Ott találkoznak, és az összeértetéssel jelképesen újra egy jelvényt azután a csíksomlyói közösség viszi le a plébániatemplomba a csángó misére. Ebben a templomban őrzik minden esztendő szalagjait, a feltámadási jelvények pedig évente visszakerülnek a balatoni kiindulási helyre. A kárpát-medencei magyarság kéréseinek Úristen elé tárását a ferences atyák vállalják. Ennek részleteiről minden résztvevő közösséget tájékoztatunk.                                                                                              

Isten áldja Önöket! Dicsértessék a Jézus Krisztus! - Áldás, Békesség! - Békesség Istentől!

Kelt: 2011. február 15-én.                                                                                                             

A zamárdiak, egyházközségi képviselőik és Kocsi Györgyplébános támogatásával:

Gál Péter

egyházközségi és települési képviselő, főszervező