Amantius p�sp�k ir�ny�t�sa alatt 381-ben m�r p�sp�ks�g volt ezen a ter�leten. A horv�tok leteleped�se �s megkeresztelked�se ut�n itt r�gt�n l�trej�tt kereszt�ny k�z�ss�g. Szenth�roms�gr�l nevezett pl�b�ni�r�l �s k�z�pkori v�rr�l is sz�lnak �r�sok. A v�rat a hagyom�ny szerint egy Lodbring nev� burgundiai nemes alap�totta, aki a keresztes hadj�ratr�l visszat�rve itt verte fel s�tr�t. Nev�b�l ered a Ludbreg n�v.

A v�ros kiemelked� �p�tm�nye a kast�ly, amely meghat�rozza a mai Ludbreg v�rosk�p�t. A k�z�pkori toronymagban tal�lhat� a barokk st�lusjegyeket visel� kast�lyk�polna, ahol a az eucharisztikus csoda t�rt�nt. Ismert h�res horv�t �s magyar nemesi csal�dok voltak a v�r birtokosai, majd a 17. sz�zad elej�n a Batthy�ny csal�d� lett. A k�rmendiek sz�m�ra m�g az�rt is nevezetes, mert Faludi Ferenc k�lt�nk �desapja, Faludi J�nos a Batthy�ny csal�d szolg�lat�ban �llt, s egy ideig Ludbregben volt Strattmann Eleon�ra gr�fn� tiszttart�ja.

A mai pl�b�niatemplomot 1410-ben �p�tett�k az �si r�mai bazilika alapjaira. K�s�bb a templom k�r�l falakat emeltek v�dekez�s�l a t�r�k�k ellen. A templom �p�t�se ut�ni �vben, 1411-ben eucharisztikus csoda t�rt�nt: egy ismeretlen nev� pap a szentmise alatt, amelyet a Szent Kereszt k�poln�ban mutatott be, k�ts�gbe vonta, hogy az �tv�ltoz�s ut�n a keny�r �s a bor val�ban J�zus test�v� �s v�r�v� v�ltozik �t. Ezut�n a szeme l�tt�ra a kehelyb�l val�di emberi v�r folyt ki. A pap el�sz�r elrejtette a szent v�rt, de hal�la el�tt el�rulta a rejtekhelyet. A n�p tisztelni kezdte a szent v�rt. Mindezt le�rt�k a Liber miraculorumban, azaz a Csod�k k�nyv�ben. X. Le� p�pa 1513-ban kelt bull�j�ban hivatalosan elismerte a csod�t, �s enged�lyezte a szent v�r tisztelet�t a pl�b�niatemplomban. Strattmann Eleon�ra gr�fn� 1721-ben dr�gak�vekkel d�sz�tett arany ereklyetart�t aj�nd�kozott a templomnak, amelyben mindm�ig �rzik a szent v�rt.

A 18. sz�zadban pestisj�rv�ny puszt�tott Horv�torsz�g moslavinai vid�k�n. A horv�t parlament 1739-ben fogadalmat tett, ha Isten megsz�nteti a j�rv�nyt, akkor J�zus jeruzs�lemi s�rj�r�l nevezett templomot �p�tenek ott, ahol Horv�torsz�g legnagyobb kincs�t �rzik, vagyis Ludbregben. A fogadalom bev�lt�s�ra mintegy 250 �vig kellett v�rni. V�g�l 1994-ben a v�ros �ltal adom�nyozott ter�leten, amelyen t�bb ezer zar�ndok vehet r�szt a szentmis�n, fel�p�lt a zar�ndoktemplom. A templom el�tti t�ren a kereszt�t 14 st�ci�ja k�sz�lt el, mindegyik kis k�polna form�jban, k�t gy�ntat�sz�kkel.

Josip Durkan pl�b�nos, aki m�r t�bb alkalommal j�rt K�rmenden, nagy szeretettel fogadta, �s a szentmise el�tt k�sz�nt�tte a zar�ndokcsoportot. A szentmis�t a pl�b�niatemplomban dr. Gy�rki L�szl�, a Kolping Csal�d volt pr�zese mutatta be, �s eml�keztetett a szentbesz�dben arra, hogy er�s�ts�k meg az Olt�riszents�g ir�nti hit�nket, vegy�k komolyan fogadalmainkat, �s igyekezz�nk azokat teljes�teni. A szentmise ut�n Durkan pl�b�nos bemutatta a kast�lyt, benne az �si k�poln�t, ahol a csoda t�rt�nt, majd a nagy t�ren �p�lt fogadalmi templomot.

B�cs�z�sul elvezetett benn�nket a v�ros sz�l�n l�v� magaslatra, ahonnan csod�latos kil�t�s ny�lt a v�rosra �s k�rny�k�re. Hazat�r�ben meg�lltunk Varasdon. S�t�ltunk a v�rosban, �s megtekintett�k a v�rat. Sajnos a templomok mind z�rva voltak. Varasd 1997-ben lett p�sp�ki sz�khely, �s a Mennybe felvett Boldogs�gos Sz�z M�ria templom lett a p�sp�ks�g sz�kesegyh�za. Megcsod�lhattuk a 2002-ben k�sz�lt bronz ajt�t, amelynek domborm�vei M�ria �let�t �br�zolj�k. Ugyancsak meg�lltunk Cs�ktorny�n is, ahol a Zr�nyiek v�r�t n�zhett�k meg, �s s�t�lhattunk a sz�p parkban.

Lentiben k�lt�tt�k el vacsor�nkat, majd testileg fel�d�lve, lelkileg gazdagodva t�rt�nk vissza zar�ndokutunkr�l. K�rt�k Nagy Lajost, a Kolping Csal�d eln�k�t �s J�na Imr�t, a zar�ndoklat szervez�j�t, hogy a j�v� �vben is gondoskodj�k hasonl� sz�p zar�ndoklatr�l.

Bed�cs Gyula

Forr�s: Martinus