2010. ÉVI FELTÁMADÁSI MENET

Zarándokút Tihanytól Csíksomlyóig

„Szent Atyám, tartsd meg őket a nevedben, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi.” Jn 17.11.

A mozgalmat a 2004. december 5-i népszavazás után hozták létre szervezők. Kezdeményezésünk azért jött létre 2005-ben, hogy a lelkes emberek kiállása által hirdesse az elfásult vagy csalódott honfitársainknak a Feltámadott Krisztussal való szövetségünket, s nemzeti újjászületésünk tiszta vágyát. A kettőt egységbe fogva és egyszerre.

A kezdeményezés 2005 óta minden évben megvalósult, bizonyára nem tévedünk, ha ebben égi segítséget látunk. A kb. 3000 km-es nemzeti zarándoklat húsvéttól pünkösdig tartóan, a Balatontól Csíksomlyóig áthalad minden kárpát-medencei utódállamon. Ezt a távolságot a résztvevő közösségek körülbelül 30-40 km-es szakaszokat vállalva, stafétaszerűen adják össze.

Az útvonal eszmeileg egy szívet rajzol a Kárpát-medencébe. A Feltámadási menet egyik ága Zamárdiból délnyugati irányba indul el, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán s a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyében lép be Erdélybe, s halad Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugat felé halad Burgenland felé, és Sopronnál keletre fordulva Felvidéket, Észak-Magyarországot, Kárpátalját köti össze Erdéllyel és Csíksomlyóval. A Feltámadási menet idei útvonala egy középső ágakat is hajtott, mely az ország közepét öleli föl Szatmáron át be a Szilágyság felé.

A Feltámadási menet jelvénye – az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt – úgy van fából kifaragva, hogy mindkét útvonalé a teljes jelképet mutassa. Ez a motívum egyaránt elfogadható megoldás a katolikus és protestáns testvérek számára, Árpád-kori eredetében benne rejlik keresztény/keresztyén egységünk eszméje. Benne rejlik húsvét (kereszt), pünkösd (szárny) szimbolikája is. A kezdet egységét úgy fejezzük ki, hogy nagypénteken a tihanyi kálvária feszületénél még egy a feltámadási jelvény, majd délután 3 órakor válik ott ketté, s hozzuk át egyik felét Zamárdiba. A jelvényre a résztvevő közösségek – kifejezve a zarándoklat eszméjének igenlését - egy szalagot köthetnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják a mindnyájunknak szánt üzenetüket és élményeiket.

A Feltámadási menet létfeltétele, hogy 30-40 km-enként, az ún. stációtelepüléseken meglegyenek a helyi szervezők. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy plébánia, gyülekezet, lelkiségi közösség (Kolping-család, cserkészcsapat, keresztény/keresztyén férfi vagy nőegylet …) valamint világi közösség (például polgármester és segítői, huszárhagyomány-őrzők, polgári kör, kulturális egyesület) egyaránt végezte a helyi szervezést vagy segített abban.     Eddigi tapasztalataink alapján egy imitt-amott felmerülő ellenérvre is ki kell térnünk. Vannak olyan testvéreink, akik azt vallják, „nem sokat ér a szimbolikus tett a mai világban”. „Munkahely kell, tisztességes bér, tisztességes kamatú hitel, anyanyelvi oktatás minden szinten, effélékkel újítható meg a magyarság…” – mondják. Ez igaz is, csak vegyék mindehhez, hogy a lelket, az életbe vetett hitet, a közösséget, a nemzetet istenes közösségi ünnepek, erőfeszítések, áldozatvállalások erősítik, újítják meg. Ezekben gyökerezik az élet minden területére kiterjedő konkrét és praktikus lépések sora, amelyek a köznapi óhajtások megvalósulását is elősegíthetik. Egy példa: pontosan a 2005. évi feltámadási menetnek köszönhető egy határon inneni és egy határon túli magyar településnek a testvéri összefogása. Egy másik felvetődő kérdés: ez a kezdeményezés segíti-e a személy egyéni kegyelmi gyarapodását? Csak rövid feleletképpen annyit mondunk: minden Krisztus nevében létre jött találkozás, mely tényleg a Megváltót állítja a középpontba, ezt a célt szolgálja. Mi ilyen szándékkal indítjuk útjára minden évben a Feltámadási menetet.

Végül a Feltámadási menet egyik különös és nagyszerű kegyelméről külön is szólnunk kell: ma, amikor akkora nagy széthúzás tapasztalható mindenütt a Kárpát-medencében, csodálatos dolog, hogy katolikusok és protestánsok, nem tekintve a múltnak elválasztó történéseit, akár együtt egyszerre, mint  például Hévízgyörkön, akár egymást követő stáció gazdáiként - például Magyarpéterfalva – Szőkefalva -, részesei egy Krisztusközpontú magyar cselekvésnek! A Feltámadási menetben részt véve ki-ki hite szerint erősíti a magyarság Éggel való szövetségét. Az ősi magyar, útnak indító mitikus „létminta” – Hunor és Magyar csodaszarvas követése – ma keresztény/keresztyén formában így valósulhat meg. A Feltámadási menet pünkösdkor úgy ér véget, hogy a madéfalvi és a csíkszentkirályi kereszt népe felviszi a feltámadási jelvényeket a Kis-Somlyó nyergében zajló nagymisére. Ott utána az oltár előtt egyesítik őket, s az újra egy jelvényt azután a csíksomlyói közösség viszi le a plébániatemplomba a csángó misére. Ebben a templomban őrzik minden esztendő szalagjait, a feltámadási jelvények pedig évente visszakerülnek a balatoni kiindulási helyre. 

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Áldás, Békesség! - Békesség Istentől!   

                                                           A zamárdiak és egyházközségi képviselőik nevében: 

                                                                       Gál Péter főszervező (egyhk-i világi képviselő)

A Körmendi Kolping Család szívesen felkarolta e nemes kezdeményezést, magyar hazánkért érzett felelőségünket, szeretetünket ezáltal is kifejezve.

A körmendi R.K. Egyházközség jóváhagyásával 2010-ben is egyesületünk szervezi a Feltámadási jelkép fogadását Körmenden. Az ünnepi fogadásra szeretettel hívjuk és várjuk mindazokat, akiknek fontos keresztény/keresztyén magyarságuk ily módon történő megvallása, összefogása.

Nagy Lajos elnök

Információk : kir.nagy@t-online.hu             mobil: 06 30 363 6567